12 év elteltével lettem diákból táborvezető

SCUP-nál mi nem csak mentorok és workshop vezetők vagyunk. Beni például csoportvezető is, Áron pedig a Természettudományi Kutatóközpontban megszervezett AKI Kíváncsi Kémikus egyik főszervezője volt. Jöjjön tehát Áron élménybeszámolója a táborról.
Ez a tábor valamilyen szinten a szívem csücske is, hiszen 2011-ben diákként is részt vehettem ebben a táborban (akkor az volt a 3. tábor). Én úgy gondolom, hogy az a tábor indított el azon az úton amin most is vagyok. Így részben kötelességemnek éreztem azt, hogy valamit visszaadjak a feltörekvő generációnak. Számomra a tábor már a jelentkezési időszak előtt elkezdődött, ugyanis a tábor programjának tervezésében is résztvettem, valamint a bírálóként olvashattam a jelentkezők által megírt esszéket. A tábor július 9-én, vasárnap kezdődött, ekkor költöztek be a diákok a kollégiumba. Megérkezés után bemutatkoztak a táborvezetők és a fontosabb információk átadása után csapatépítő tréning volt a soron következő program.
A tábor igen izgalmas része hétfőn kezdődött laboratóriumi munkákkal, ami egészen péntekig tartott. Sőt a hét utolsó napján miniszínpózium keretein belül bemutathatták, hogy mivel is foglalkoztak egy héten keresztül. Polimer kémiától kezdve hallhattunk az MRI-ről, tüzelőanyagcelláról, extracelluláris vezikulákról és tanulhattunk az “ugráló génekről” is. Mindig is azt vallottam, hogy a kapcsolatépítés nagyon fontos a tudományban résztvevőknek. Így a szakmai fejlődésük mellett kiemelt szerepet kapott a sport, a csapatépítés valamint a továbbtanulásukkal kapcsolatos beszélgetések is. Ez utóbbi esemény kedd délután került megrendezésre, ahol is 3 SCUP-os mentor is meghívást kapott, hogy meséljen a saját egyetemi szakjáról, valamint a felmerülő kérdésekre is választ adjon.
Természetesen nem maradhatott ki, a SCUP egyik fő tevékenysége, a startupos workshop sem. Amin azt találták ki a srácok, hogy mindenki számára elérhető módon termeljünk az iparnak szén-dioxidot. Miért jó ez nekünk? Mi élőlények kilélegezzük, és ezt a kilélegzett szén-dioxiddal dús levegőt kondenzáltatják, majd az ipar számára megfelelő módon szállítják. Ötletük szerint egy edzőterembe invitálnák a résztvevőket (természetesen nem ingyen), ahol a sportmozgás során megnövelik a szén-dioxid kibocsátását. Számításaik szerint ezzel teljesen felszámolható a munkanélküliség. Pazar ötlet és milyen jó látni azt, hogy mi mindenre figyelnek a fiatalok.
Tábor egész ideje alatt számos olyan beszélgetésben volt részem, amikor a diákok meséltek arról, hogy miért jelentkeztek ide és többször felmerült az, hogy nem tudja, hogy szeretne-e kutatni, vagy mi szeretne lenni ha “nagy” lesz. Mivel mentorként is szoktam “működni”, így a jól bevált recepttel segítettem őket, hogy közelebb kerüljenek a megoldáshoz. Tábor végén pedig visszahallottam, hogy nekik ez volt A tábor, és nem csak egy tábor volt a sok közül. Bár szombatra eléggé elfáradtam, de az a tudat, hogy tettem/teszünk azért, hogy legyen megfelelő utánpótlásunk, ez örömmel töltött el. Sőt mi több, jelezték is, hogy igényt tartanának a SCUP által létrehozott workshopokra és előadásokra, így ősztől még nagyobb hatást tudunk elérni. Tehát ez volt az AKI Kíváncsi Kémikus tábor 2023-as kiadása, megtiszteltetés, hogy főszervezőként részt vehettem itt.