Esztergom második felvonás

A tanévzárás előtti nagy hajrában felkerestem volt biológia tanáromat, Lampert Zoli Bácsit, mit szólna hozzá, ha ismét meglátogatnánk az iskolát a SCUP workshopjaival. Szerettem volna megmutatni neki és a diákoknak milyen újdonságokkal álltunk elő az elmúlt két évben. Rövid üzenetváltást követően le is fixáltuk a dátumot, két 11.-es osztály osztályfőnöki órájára várták csapatunkat egy-egy bullet workshop megtartására.
Petrával és Áronnal vágtunk neki az egykori királyvárosnak. A google maps valamiért egy irtózatos nagy kerülővel vitt minket Esztergomba, biztos valami balaset vagy útzár lehetett a rövidebb úton. Még szerencse, hogy fél óra pluszt hagytunk az indulásra, így gond nélkül leértünk Esztergomba. Az odafelé vezető út elképesztő élmény volt, nosztagikus kalandozásaimat emlékeim közt csupán az útburkolat katlanszerű hiányai és a tengelytörés lehetséges veszélye zavarta olykor-olykor meg.
Nagyon nagy öröm volt Zoli Bácsit és egykori tanáraimat látni, nagyon jól esett az a sok elismerés és bíztatás amit Tőlük kaptam. A workshopok nagyon olajozottan mentek. Hamar megtaláltuk a közös hangot a diákokkal. Az első osztály ötletei közül kiemelném azt, amely arról szólt, hogy közösségi kertekkel segítenék és javítanák a panel környezetben lakó idősek életminőségét.
A második társaság a 11.A osztály volt. Bár csak egy rapid wokrshop erejéig találkoztam a gyerekekkel, mégis ez volt a leg szívderítőbb workshopom mind közül. Először is Zoli Bácsi mellett az osztály ofője, Gergely Endre Tanár Úr is bent volt a foglalkozás elején, akivel bár voltak összezörrenéseink annak idején, már csak nevetve emlékszünk vissza azokra a történetekre. El is hangzott néhány ilyen történet, melyeket összekötött a hierarchia és a szabályok iránt tanúsított teljes ignoranciám. Nem voltam egy mintadiák, na. Bár visszagondolva ezek ártatlan csínyként hatnak. A hangulatot mindenesetre megalapozta egykori oktatóim hozzáállása, a diákokkal való kapcsolódást az is elősegítette, hogy szintén “A” tagozatos voltam, mi A-sok pedig tartsunk össze. A srácok nagyon kreatívan, pár perc alatt összedobtak egy vállalkozásötletet amiben biogazdálkodásba kezdenének, a fennmaradó jó 10 percet pedig sztorizgatásokkal, pletykálással töltöttük. Jó tudni, hogy vannak dolgok amik nem változtak.
Végül az Igazgató Úrral is sikerült pár szót váltanom, felvetettem neki az ötletet, mit szólna ha az őszi félévtől rendszeresen jönnénk a csapattal foglalkozásokat tartani. Az Igazgató Úr szimpatizált az ötlettel, úgy hiszem a csapat szert tett egy állandó partnerre.